Info rádió, reklám - amolyan társadalmicélú-adománygyűjtős, nincs is ezzel semmi baj. Edzett a fülem, egyből hallom, hogy talán 5000 forintből készült: egy hallhatóan nem profi hangú hölgy hadarja el, rosszul hangsúlyozva. No de ez van, szegény alapítványok örülnek, ha élnek. Viszont rögtön az első mondat horrorisztikus élmény volt.

"Hazánkban minden tizenkettedik újszülöttet fenyeget az élet elvesztésének veszélye."

Lehet, hogy nem idézem pontosan, de ez "az élet elvesztésének veszélye" nem semmi. Ahhoz igazán nem kellett volna szövegíró, ha azt írják (társadalmi munkában), hogy:

"Hazánkban minden tizenkettedik újszülött meghalhat".

Ennyi. Ütős, figyelemfelkeltő, rövid (nem kell hadarni, hogy beleférjünk a 20 másodpercbe) és ingyen van. Aki hallja, adja át. :-)

Hmmm, jó kérdés... a céges autó, a korlátlan céges telefon, az éves bónusz, például. A többin majd még gondolkozom.

Elég öreg vagyok, de még emlékszem boldogult általános iskolás koromra, amikor a nyári szünidő előtt visszaszámlálva írtuk fel a nagy zöld táblára (krétával, persze, csak semmi fehértáblás letörölhetőfilces kapitalista fakszni, a digitális táblákról meg a kakaóbiztos számítógépekről meg még csak nem is hallottunk - persze, azt se tudtuk, mi az, hogy digitális, meg azt se, mi az a számítógép, tudjátok, azok szoba nagyságú szörnyek voltak akkoriban), azt, hogy: Ó-IÓ-CIÓ-ÁCIÓ-KÁCIÓ-AKÁCIÓ-VAKÁCIÓ! Ez azt jelentette, hogy pontosan az utolsó tanítási napot megelőző hét csütörtökén került fel az Ó betű a táblára - persze megfelelően kidekorálva, erre az alkalomra mindig szereztünk színes krétát valahonnan. Aztán az utolsó tanítási napon a VAKÁCIÓ felirat beborította a táblát, nehogy valamelyik tanárnak eszébe jusson még aznap tanítani. Földöntúli érzés volt... aztán a legtöbben nagyrészt unatkozással töltöttük a csaknem háromhónapos nyári szünetet. Nnaszóval, valahogy én is így érzem magam (mármint nem unatkozva, hanem várakozással telve). Csak néhány nap, és búcsút mondunk egymásnak, én meg a multivilág, a corporate soldier és a corporate army. Érdekes lesz. Holnap lesz a CIÓ, egyébként.

"Itt nincs tovább maradásom. Belülről taszító kényszer ez. (...) Beleugrom a bizonytalanba, de tudom, hogy nem embernek szolgáltatom ki magam. Szabad vagyok." Azt hiszem, ez adta meg az utolsó lökést.

Ott vagyok. Még pár hét, és vége. Azért jólesett néhány könnyes (női) szemet látni, amikor bejelentettem. Szóval nemsokára itt a szabadság... bár addig úgy tűnik, még megpróbálnak kifacsarni, szóval unatkozás, az nem lesz. Előre.

...igaz, senki se olvassa. A helyzet az, hogy úgy jártam, mint boldog emlékű Medgyessy Péterünk: útelágazódáshoz érkeztem. Kb. másfél hónap múlva otthagyom a multivilágot, ha minden igaz, véglegesen. Addig is ajánlom a nyájas olvasó figyelmébe a következőt, érdekes olvasmány: http://en.wikipedia.org/wiki/Downshifting

 

Visszajöttem szabiról, bazz.

NYARALOK.

MELEG-ENGEDEKENY "Beszeljuk meg, aztan rad bizom, a vegen kuldd el nekem is, legy szives. " A beosztottak alma. Ha van agyad es tiszta a kezed, sokra viheted. Ha nem tiszta, akkor is, amig le nem buksz.

MELEG-KORLATOZO "Fogom a kezedet, es nem engedem el... soha. " "Tudod mit? Ezt inkabb megcsinalom en. " Az onallotlanok, luzerek vagy egyszeruen csak lustak langyos allovize.

HIDEG-ENGEDEKENY "Leszarom, mit csinalsz. " Minimum-security borton, ahol be vagy ugyan zarva, de szabadon setalhatsz az udvaron.

HIDEG-KORLATOZO Auschwitz vagy Gulag, minimalis tulelesi eselyekkel.

A TE főnököd melyik?

Wegier, polak dwa bratanki I do szabli, I do szklanki

Ma ez jutott eszembe. Mento korulmeny, hogy mindez Wroclawban, egy szalloda ettermeben, maganyosan, a masodik korso Okocim utan.